Nyitólap Regisztráció RSS Szerda, 2017-09-20, 7:18 PM
Üdvözöllek, Vendég
Fórum tali még:
HONLAP MENÜK
Propaganda
Statisztika
Keresés
Naptár
«  Szeptember 2017  »
HKSzeCsPSzoV
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930

Egy új tag szemszögéből ...

2013 decemberében vásároltam az autót. Akkor regisztráltam is gyorsan a klubhoz. Rengeteg hasznos leírást olvastam végig a klub honlapján, illetve hosszú-hosszú órákon át túrtam a fórumot, hogy mi hogyan van az autón, mikor mit kell tenni. Inkább amolyan read-only tagként indultam, nem nagyon tudtam értelmeset kérdezni, mert rengeteg kérdésemre már adott volt a válasz. Folyamatosan az motoszkált az agyamban, hogy hát szerveznek ezek az emberek találkozót, el kéne nézni.... Innen indult az egész, hogy Őrminél regisztráltam szépen a kis családot a találkozóra.... Majd eljött a Nagy nap :)

Csütörtökön már pakolás, izgulás, jézusom, ott mindenki mindenkit ismer, biztos megyünk? Megyünk hát :)

Péntek:

Eger magasságában már volt izgalom meg izzadás, hogy jajjaj, milyen lesz a hétvége? A fórumot pénteken már nem olvastam, így nem tudtam Őrmi segítő leírásáról, hogy hogyan jutunk el a szállásra. Átmentünk Dédestapolcsányon és ott jött a döbbenet, hogy húúú hol lehetnek ezek az emberek? Gyorsan mobilnet, google útbaigazítás. Betippeltük az utat. A Fapumánál már integetett valaki, hogy arra menjek (később kiderült Ő volt a tulaj vagy a gondnok, már nem tudom, szakállas/szemüveges :)) 

Mentünk és egyszer csak elénk tárult 3 db 307-es, valakik ott integettek :D Őrmi futott is, bemutatkozás, minden. Hova menjünk, hol leszünk stb. stb. 

Óh, mondom nem lesz itt gond, jó helyre jöttünk. Megismertük Martinkát és Zsoleszt. Barátságos fogadtatás, ismerkedős beszélgetések következtek. 

Átvettük a pólókat, Lélre kicsit nagy lett, de legalább meglett az első fotó a fórumra :D Sorban érkezett mindenki, igyekeztünk figyelni, hogy kik jönnek, majd jöttek a bemutatkozások. 

Mindenki nagyon barátságos és közvetlen volt. Egy percig sem éreztük hogy rossz helyen lennénk, vagy hogy ne lenne a csapat befogadó szellemű. Pénteken mindenki még a bepakolással volt elfoglalva, aztán este olyan 8 körül értük el talán azt, hogy mindenki, aki aznap jött, ott volt, és a kőház teraszán leültünk beszélgetni hajnalig. Itt még inkább megfigyelő státuszt vettünk fel, hogy ki kicsoda lehet? :) Próbáltuk memorizálni, ki kivel van, ilyesmi. :D Kivéve Amit, aki gyorsan elvegyült a többi gyerekkel és alig láttuk egész hétvégén :D

 

Szombaton reggel már úgy mentünk reggelizni, mintha mindenkit már korábbról ismertünk volna. Délelőtt én inkább kisfiammal, Léllel voltam elfoglalva, hogy Anya tudjon segédkezni az ebéd készítésnél. Így nagyon beszélgetni nem tudtam csak 1-1 percekre jutottam oda valakihez pár szót váltani. 

Ez a kis idő is elég volt arra, hogy néha elkapjak sok-sok hasznos információt, akár az autókról, akár az életből. Hiszen azért vannak tagok, akik nálam kicsivel több élettapasztalattal rendelkeznek. Délután aztán fordult a kocka, Anya kapta meg Lélt, én meg tudtam bővebben informálódni. Kaptam egy csomó tippet mi lehet az autóm baja, de hát "majd menjünk inkább a Jena-hoz", nézze meg, aztán ő megmondja a tutit, több, mint valószínű:).

 

Jena segített is, megnézte, meg is mondta. Fogtam is a fejem rendesen! Megkaptam az instrukciókat, hogy mi az,  amit azonnal csináljak meg, amint haza értem, illetve hogy mit kell minél előbb javítani / cserélni. Be is vállalta az autót, úgyhogy hamarosan kezelésbe veszi. Jó gyorsan el is repült az idő. Este ismét kiestünk 1-1,5 órára, gyerekfürdetés / etetés / altatás. Majd este még csatlakoztunk a társasághoz, ez az este már más volt mint a pénteki. Bárkihez mentünk oda, hozzá tudtunk szólni a témához, meg nagyjából képben is voltunk, hogy éppen kivel is beszélgetünk. :) A napi fáradtság itt már kiütött, ezért viszonylag korán, este 11-kor már többen leléptünk aludni.

Vasárnap ismét a reggeli előtt találkoztunk lent a többiekkel, itt már teljesen elmúlt minden félelem, ami pénteken volt. Közösen matricáztunk autót, még voltak gyors eszmecserék, meg közben mindenki pakolt be az autóba. Aztán egyszer felnéztünk, és sehol nem volt senki. :D A program a Szalajka-völgyi kisvasút volt. Ott álltunk három autóval (Ádi, Jena meg mi) hogy most akkor hova is kéne menni, de megoldottuk, beértük a csapatot. :-) Felmentünk a kisvonattal, ott fent szétnéztünk abban a 15 percben, mielőtt jött volna vissza, majd mi el is köszöntünk és a kisvasúttal jöttünk is vissza. A pénteki hosszú út tapasztalatából kiindulva nem akartam megint gyerekordítás közepette vezetni, így időben elindultunk haza. Épségben és élményekkel tele értünk haza.

Összességében egy nagyon jó, közvetlen és befogadó csapatot ismertünk meg. Jó lenne többször találkozni Veletek, de mindenki tudja, hogy az idő és a távolságok nem teszik ezt könnyűvé. Egy biztos, Jena összerakja az autót, hogy autó is maradjon belőle, jövőre 100%, hogy ismét menni fogunk.

És hogy hogyan érezték magukat a gyerekek? :D

A lányom már kérdezte is, hogy jövőre is megyünk, ugye? Apa, ugye megyünk? Nekünk mennünk kell... Jaaaj tök jó a Jena matricája (Már a fél falu tudja ki az a Jena, és mit csináltunk hétvégén! :D )... Apa szerezzünk klubos matricááááát... Apa beszélj Bilux-szal, hogy csináltasson nekem csak egy oroszlánt, amit el tudok tenni emlékbe, nem ragasztom fel sehova...

A fiam meg felkelt hétfőn és nézett ki a fejéből, nem volt képben, hogy mit keresünk itt??? Hol vannak a cicás autók? Hol van az a nagy terület, ahol Ő az elmúlt két napban kb. 4573km-t futott :D

Tewe